Történet röviden
A Nyírvidéki Regionális Kisvasút, közismertebb nevén a Nyírvidéki Kisvasút egy 760 mm nyomtávolságú vonalhálózat. 1905-től szolgálta a Rétköz gazdasági fellendülését. Az áruszállítás közútra terelődésével forgalma csökkent. A folyamatosan romló pályaállapotokra hivatkozva 2009 óta a személyszállítás szünetel.
Fénykorában közvetlen kapcsolatban állt a Bodrogközi-Hegyközi kisvasúttal, mellyel az ország egyik legjelentősebb közforgalmú kisvasúti hálózatának volt tekinthető.
A kezdetek
A kisvasút a környék kiszolgálását volt hivatott végezni, kezdetben gőzvontatású tehervonatok közlekedtek. Az első vonalat 1905 december 20-án adták át Nyíregyháza és Dombrád között. Ilyenkor még csak teherforgalom majd nagyon hamar 1906 március 24-én le is közlekedett az első személyszállító vonat. A térség ilyenkor még lápos, mocsaras volt és az ott lakóknak a kisvasút jelentette az egyetlen szállítási és közlekedési módot.
A buji Herminatanya állomástól Balsáig megépült szárnyvonalat 1911 augusztus 5-én adták át az utazóközönségnek.
Villamost a megyeszékhelynek!
A megnövekedett utasforgalom miatt 1909-ben a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára vette át a vasút üzemeltetését.
1911 augusztus 7-én adták át a Nyíregyháza-Átrakó állomás és Sóstógyógyfürdő között a villamosított pályaszakaszt, amin megindult a nyíregyházi villamosközlekedés.
2 vonalra oszlott a közlekedés, holott csak egy vasúti pálya volt. A mai MÁV-bérház – Petőfi utca – Széchenyi utca – Kossuth tér – Hősök tere szakaszon a villamos motorkocsik 10 percenként, a Hősök tere – Kossuth utca – Sóstógyógyfürdő szakaszon pedig 20 percenként járt a villamos.
Az eddig beszerzett benzin-elektromos kocsikat a vállalat ellátta áramszedőkkel valamint új motorkocsikat is rendeltek és házilag is gyártottak villamos motorkocsikat és pótkocsikat is.
A második világháború alatt a villamos forgalma leállt, a kivonuló német csapatok számos műtárgyat felrobbantottak.
Ennek a helyreállítása 1947-ben történt meg. 1948-tól a MÁV vette át a villamos és a kisvasút üzemeltetését.
Az ’50-es évek közepe után az utasforgalommal már nem tudtak az öregedő járművek lépést tartani, esedékessé vált a villamos szakasz kétvágányosítása és a korszerű járművek beszerzése, amik mindig csak ígéretek maradtak.
1968 január 20-án a Városi Tanács kimondta, hogy a vonatok az új nyomvonalon kell közlekedjenek a záhonyi fővonal mellett, így a villamos megszűntetésre került.
Az utolsó villamos 1969 május 31-én közlekedett le, utána autóbuszok váltották ki a villamosokat, a vonatok pedig 1969 augusztus 1-ig közlekedtek a belvárosban, utána a jelenleg is meglévő nyomvonalon közlekedtek tovább.
A kisvasút fénykora és a teherszállítás
A balsai szárnyvonal átadása után lehetőség nyílt a Bodrogközi és Hegyközi kisvasutak összekötésére. Erre 1930 október 23-án került sor, ugyanis Kenézlő-Tiszapart és Balsa között megépült a vasúti híd. Ezzel a hálózat egész hossza kb. 190 km hosszú lett.
Sárospatak és Nyíregyháza között 1937-től gyorsmotorkocsik közlekedtek (Zemplén és Szabolcs majd Tisza), amik kevesebb, mint 2 óra alatt tették meg a távot és volt, hogy a 60km/h sebességet állandóan tartották.
Sajnos a híd nem volt hosszú életű, 1944-ben a kivonuló német csapatok ezt is felrobbantották, mint a hálózat számos elemét, így az összeköttetés megszűnt. A Bodrogközi Kisvasút szerelvényei Kenézlő-Tiszapartig közlekedtek, a Nyírvidéki Kisvasút szerelvényei pedig Balsáig, nyáron a Balsa-Tiszapartig, de ez minden áradáskor víz alá került.
A személyszállítás mellett a helyi gyárak (csak, hogy felsoroljunk néhányat:
Dombrád – Sertés- és Báránytenyésztő telepek
Újdombrád – Szeszgyár
Nagyhalász – Kendergyár
Tiszabercel – Téglagyár) forgalma hatalmas logisztikát és vonatmennyiséget igényelt. 1980-ban a Hegyközi Kisvasút megszüntetése után Mk45 sorozatú dízelmozdonyok érkeztek a kisvasútra amik nagy erejüknél fogva kiváló vonóerőt biztosítottak, de a nagy tengelyterhelésük miatt túlságosan igénybevették a vasúti pályát. A teherforgalom 1994-ben megszűnt és az Mk45-ös mozdonyokat selejtezték. Ma az egyik ilyen mozdony Füzérkomlóson van kiállítva az akkori vasútállomás helyén, őrizve a Hegyközi Kisvasút emlékét.
A kisvasút hanyatlása
A képet Hoványi Péter készítette, forrás: kisvasut.hu
A ’90-es évek végére a megváltozott közlekedési kultúra, valamint a folyamatos pénzhiány és meghibásodások miatt egyre több vonatot pótlóbusszal kellett pótolni. Ezen az a felállás se segített, hogy a helyi önkormányzatok a kiváló adottságokkal rendelkező vasutat inkább kerékpárútként vagy parkolóként akarták hasznosítani. Járműbeszerzés híján télen a szenes kályhás kocsik már nem voltak helytállóak, nyáron nem volt bennük klímaberendezés és fa padokon kellett utazni a sokszor felismerhetetlenségig vandalizált kocsikban.
Sok város, köztü Dombrád polgármestere is azon volt, hogy fejlesszék és teret adjanak a vasútnak, de sajnos ezekből nem lett semmi.
A forráshiány miatt a pálya állapota is folyamatosan romlott, nem volt ritka a több kilóméteren tartó 5mk/h-ás lassújel sem.
Ezért a 2009-es nagy vasútvonal „bezárások” érintették a 118-119 vasútvonalat is, ami a Nyírvidéki kisvasutat jelentette.
Az utolsó vonat Herminatanya és Dombrád illetve Herminatanya és Balsa között 2009 szeptember 17-én, Herminatanya és Nyíregyháza között pedig 2009 december 12-én ment el az utolsó vonat. Az utolsó napon a vonatokon fekete zászló és koszorúk voltak, egy korszak lezárult. A járműveket sokáig Nyíregyházán tárolták, majd szépen lassan eltűntek onnan más kisvasutakra.
A jelen és a jövő?
Jelenleg egy kisebb csapat dolgozik a kisvasút egy kis szakaszának megmentésén, távolabbi tervek között van egy nagyobb szakasz gondozás alá vétele is. Erről bővebben a Tevékenységünk fül alatt lehet olvasni.
Jövőben az a terv, hogy újra vonatokkal lehessen utazni és újra mosolyt tudjunk csalni mindenki arcára aki ellátogat a Rétköz és az Alföld csodás vidékére.
